A magyar történelem kronológiája 1949–1956

A szigorlaton napra pontosan ismerendő dátumokat pirossal emeltem ki. Zárthelyi dolgozatban és kollokviumon más dátum pontos ismerete is szükséges lehet. A szigorlaton előfordulhat a jelzettek mellett (év, ill. hónap pontossággal) egyéb kronológiai kérdés is!

Utolsó módosítás: 2010. március 22.

A Rákosi-diktatúra

1949

máj. 16. letartóztatják Szőnyi Tibort, Szalai Andrást, majd 18-án Justus Pált

máj. 20. kormányrendelet szünteti meg az Áru- és Értéktőzsdét

máj. 30. Rajk László letartóztatása

jún. 8. az új országgyűlés alakuló ülése. Házelnökké Olt Károlyt választják meg. 9-én még az 1946-os házszabály értelmében 19 parlamenti bizottságot hoznak létre, köztük az Országgyűlés Politikai Bizottságát is 36 taggal. 10-én elfogadják a kormány szerkezetét átalakító 1949.: XV. tv.-t, illetve a Népgazdasági Tanácsot felállító 1949.: XVI. tv.-t, június 14–15-én ratifikálják a magyar–csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést

júl. 5. Pálffy György tábornok letartóztatása. Júl. 8-ig bezárólag lefogják társait, Korondi Bélát, Horváth Ottót, Németh Dezsőt, továbbá a külön perbe fogott Marschall Lászlót és Deszkás Jánost is.

júl. 10. a NÉKOSZ feloszlatása

aug. 10. megkezdődik a májusban megválasztott országgyűlés második ülésszaka (aug. 10–12., aug. 16–18., aug. 23.) 11-én törvényt fogad el a Gazdasági és Műszaki Akadémiáról. 16-án a ház meghallgatja az országgyűlés Politikai Bizottsága utolsó beszámolóját, elfogadja a Budapesti és a miskolci (Nehézipari) Műszaki Egyetemről szóló törvényeket, illetve a földreform és a telepítés befejezésével összefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló jogszabályt. Aug. 17–18-án az új alkotmány és az annak hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti intézkedések szerepelnek a napirenden.

aug. 14–28. Világifjúsági Találkozó Budapesten

aug. 18. az országgyűlés elfogadja az alkotmányt (1949.: XX. tv.; kihirdetik aug. 20-án)

aug. 23. az országgyűlés megválasztja a Népköztársaság Elnöki Tanácsát, melynek elnöke az eddigi köztársa­sági elnök, Szakasits Árpád. A 21 fős testületből 10 fő az Országgyűlés Politikai Bizottságának tagjai közül kerül ki. Házelnökké Drahos Lajost választják meg, mivel Olt Károly a NET titkára lett

aug. 29. rendelet jelenik meg a termőföldek tagosításáról

szept. 3. Nagy Imrét kiejtik a PB-ből, mert vitába szállt Rákosival a szövetkezetesítés kérdésében

szept. 5. az Elnöki Tanács fakultatívvá minősíti vissza az addig kötelező vallásoktatást

szept. 6. elkészül a vádirat Rajk és társai ellen

szept. 16–24. Rajk Lászlót, Szőnyi Tibort és Szalai Andrást halálra ítélik, Lazar Brankov és Justus Pál életfogytiglani börtönt kap. A Népbíróságok Országos Tanácsa okt. 14-én helybenhagyja az elsőfokú ítéleteket

szept. 30. Rákosi beszéde a Nagy-Budapesti pártaktíva ülésén (kijelenti, hogy a Rajk-ügy neki is „sok álmatlan éjszakát okozott”)

okt. 15. Rajk, Szőnyi és Szalai kivégzése

okt. 21. a budapesti katonai főtörvényszék másodfokon is jóváhagyja Pálffy György és társai halálos ítéletét. Pálffyt, Korondy Bélát, Németh Dezsőt és Horváth Ottót 24-én kivégzik. Az eseményről parádés, elrettentő tanfilm készül.

okt. 24. új bírósági rendszert vezetnek be: a Kúria helyett a Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága, az ítélőtáblák helyett felsőbíróság, a törvényszékek helyett megyei bíróságok alakulnak

okt. 31. az MTA új alapszabályt fogad el. Megszüntetik a művészeti osztályt, a korábbi két természettudományi osztály helyett négyet szerveznek

nov. 10 és 16. letartóztatják a Standard Villamossági Rt. több vezetőjét (Geiger Imre vezérigazgatót, Edgar Sanderst és Robert Vogelert)

nov. 29. az átszervezett MTA első közgyűlése Rusznyák Istvánt választja elnökké

dec. 5. az országgyűlés téli ülésszakának kezdete (további ülésnapok: dec. 7., 9–10., 12–16., 19–22.) Dec. 9–10-én tárgyalják és elfogadják az I. ötéves tervről szóló 1949.: XXV.tv.-t, 13-án Budapest közigazgatási határainak kiterjesztését (1949.: XXVI. tv.), illetve az új akadémiai törvényt (1949.: XXVII. tv.); a továbbiakban hat napon át csak az 1950. évi költségvetésről „vitatkoznak”

dec. 18–1950. jan. 26. az első padlássöprés (elsősorban kukorica adóhátralék beszedése)

dec. 19. Marschall Lászlót halálra ítélik és 29-én kivégzik. Társa, Mátyás László 15 év börtönt kap

dec. 21. Sztálin 70. születésnapja. Elindul az első budapesti trolibusz (70-es jelzéssel), az Andrássy út új neve Sztálin út. Az ünnepről megemlékezik az országgyűlés is

dec. 28. a 10 főnél nagyobb üzemek államosítása. Rendelet jelenik meg az ÁVH önállósításáról

dec. a Gazdasági Főtanács átszervezésével létrejön a Népgazdasági Tanács (lényegében gazdasági csúcsminisztériumként működik Gerő vezetése alatt)

dec. felszólítják az egyházakat, hogy esküdjenek fel az alkotmányra

1950

jan. 1. bevezetik az új megyerendszert; a 25 vármegyéből 19 megye alakul. Budapest területét jelentősen megnövelik. Az ÁVH önállósodik a Belügyminisztériumtól; hozzácsatolják a HM Katonapolitikai Osztályát és a Honvéd Határőrséget is. Az első ötéves terv kezdete (első munkanapja: jan. 2.)

jan. 3. az eredetileg a Marschall-perben szereplő Deszkás Jánost perújítás során jogerősen halálra ítélik és 6-án kivégzik

jan. 13. a református és az evangélikus püspökök felesküsznek az alkotmányra

márc. megszűnik az utolsó megyei népbíróság is, a szegedi

márc. az ÁVH elhurcolja Vezér Ferenc pálos rendfőnököt, szovjet katonák megölésével vádolva

ápr. 4. a csepeli Weiss Manfréd Művek felveszi Rákosi nevét

ápr. 24. Szakasits Árpád államfő lemond; vejével, Schiffer Pállal együtt letartóztatják

máj. 4. a Standard-perben halálos ítéletek is születnek (Geiger Imre és Radó Zoltán ellen; a kivégzésre máj. 8-án kerül sor). A külföldi állampolgárok 13–15 éves börtönbüntetést kapnak

máj. 8. összeül az országgyűlés. Szakasits Árpád helyett Rónai Sándort választják az Elnöki Tanács elnökévé. A ház elfogadja az új (rendkívül rövid) ügyrendet, amely a bizottságok számát 19-ről 4-re csökkenti, megszünteti a háznagyi posztot. Szabó Piroska, az Elnöki Tanács titkára megtartja a tesület munkájáról szóló beszámolót. (Hasonlókra az 50-es években csaknem minden ülésszakon sor kerül, később az ilyen beszámolók megritkulnak.) A 10-én folytatódó ülésszakon tárgyalják és 11-én elfogadják a tanácstörvényt (1950.: I. tv.); megkezdik, majd 12-én megszavazzák a büntető törvénykönyv általános részét (1950.: II. tv.)

máj. 20. Sólyom László tábornok, vezérkari főnök letartóztatása. A  Rajk-ügy két mellékperében is megszületik a jogerős ítélet:  Szebenyit Endre és társai ügyében a fővádlottat és Villányi Andrást halálra ítélik; Vági Ferenc és társai ügyében a fővádlott szintén halálos ítéletet kap, Aczél Györgyöt életfogytiglani börtönre ítélik. Mindhárom kivégzést 26-án hajtják végre.

jún. 1. az MDP határozata a „klerikális reakcióról” (döntés születik a szerzetesrendek elleni támadásról; hamarosan 11500 apácát és szerzetest deportálnak)

jún. 2.–júl. 14. letartóztatások a Kálmán József és társai ügyben (a főbb vádlottak közül Kéthly Anna 9-én, Szeder Ferenc 10-én, Valentiny Ágoston és Révész András 14-én, Kálmán József 15-én, Takács Ferenc 21-én, Kőműves József pedig júl. 14-én kerül őrizetbe)

jún. 16–18. a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) alakuló kongresszusa Budapesten

jún. 23. Kádár lemond a belügyminiszterségről. Utóda Zöld Sándor

júl. 7. Marosán György és Ries István letartóztatása. 31-én Horváth Zoltánt is lefogják

júl. 29. Mód Pétert jogerősen életfogytiglani börtönre ítélik a Rajk-ügy egyik mellékperében

aug. 1. a papi békemozgalom kezdete

aug. 2. Vajda Imre letartóztatása. Szept. 5-én Ignotus Pál őrizetbe vételével összeáll a Szakasits-per vádlottainak köre

aug. 10. Sólyom László, Illy Gusztáv, Beleznay István, Pórffy György, Révai Kálmán, Merényi Gusztáv és más tábornoktársaik halálra ítélése. Kivégzésükre 19-én kerül sor

aug. 16. bejelentik, hogy eljárások indulnak volt szociáldemokraták ellen (többek közt Marosán György, Ries István ellen)

aug. 24–29. jogerős ítéletek sora a szociáldemokraták elleni perekben (Vaikó Györgyöt és két társát halálra ítélik, az ítéletet Vaikón és Diettrich Lajoson végre is hajtják; Benjámin Olivér rendőrtisztet életfogytiglanra, társait 12–15 évre ítélik; a miskolci Virág Sándor üzemi funkcionáriust életfogytiglani, a budapesti Piller Gyulát és társait 13–15 évre ítélik, de ugyanebben az ügyben Vas-Witteg Miklós is életfogytiglant kap)

aug. 30. Grősz József kalocsai érsek megegyezik a kormánnyal az állam és a katolikus egyház közti viszonyról. 8 katolikus gimnázium marad fenn

szept. 7. négy kivételével (bencés, ferences, piarista, iskolanővérek) feloszlatják a szerzetesrendeket

szept. 15. Ries István az ÁVH verései következtében meghal a váci börtönkórházban

szept. 20. jogerős ítélet a Kálmán József és társai ügyben. A legtöbb vádlott életfogytiglani börtönt kap, kivéve Takács Ferenc (12 év) és Kőműves József (15 év). Kéthly Anna ügyét elkülönítik, s csak 1954. jan.-ban ítélik el

szept. 23. letartóztatják Szücs Ernőt, Péter Gábor helyettesét

szept. megkezdik a Dunai Vasmű építését

okt. 8–18. a második padlásseprés, több terményre kiterjed és a „felesleget” is begyűjtötték az adón és beszolgáltatáson túl

okt. 22. az első tanácsválasztások

nov. a PB előtt is titkos Honvédelmi Bizottság megalakulása (tagjai: Rákosi, Gerő, Farkas)

nov. 21. az ÁVO öccsével együtt halára veri Szücs Ernőt

nov. 24. Ítélet Szakasits Árpád és társai perében. A fővádlott életfogytiglani börtönt kap, helyette tévedésből Marosánt ítélik halálra (az ítéletet nem hajtják végre, majd 1951-ben életfogytiglanra enyhítik). Horváth és Vajda is életfogytig tartó börtönbüntetést kap, Ignotus 15 évet

nov. 27. a nem emigrált polgári politikusok pere: Kővágó József és társai ügyében Kővágó József és Zsedényi Béla is életfogytiglani börtönt kap

nov. 28. Haraszti Sándor újságíró letartóztatása

nov. 30–dec. 1., dec. 4–8.  az országgyűlés téli ülésszaka. Az első két napon az Elnöki Tanács, majd a Minisztertanács beszámolója hangzik el. Dec. 4–8-án megtárgyalják következő évi költségvetést, amit 8-án fogadnak el. Ekkor születik meg a béke védelméről szóló törvény is

az év folyamán: új tanterveket vezetnek be (marxizmus-leninizmus alapján; kötelező orosz-tanítás; nő a természettudományok és az ideologikus tárgyak óraszáma; létrehozzák a technikumokat)

1951

jan. 12. jogerős ítélet a Rajk-ügy egyik utolsó mellékperében: Pálóczi-Horváth György 15 évet, Ádám György és Szász Béla 10–10 évet, Stolte István életfogytiglant kap

febr. 15. Donáth Ferenc KV-titkár letartóztatása

febr. 25-márc. 2. az MDP II. kongresszusa. Felemelik az ötéves terv előirányzatait

márc. 5. Újhelyi Szilárd államtitkár letartóztatása

márc. 10. munkanappá nyilvánítják márc. 15-t

márc. 17. Losonczy Géza újságíró, államtitkár letartóztatása

márc. 23. Schiffer Pált halálra ítélik (1954-ig siralomházban van, ekkor kegyelemből életfogytiglanra enyhül a büntetése)

ápr. 15–16. ismét bevezetik a kenyér- és húsjegyeket

ápr. 20. letartóztatják Kádár Jánost és Kállai Gyulát. Más, 1950–51 folyamán letartóztatott  hazai kommunistákkal együtt ellenük is koncepciós per kezdődik. Zöld Sándor belügyminiszter lemond; majd letartóztatása előtt „családjával együtt öngyilkosságot követett el”

máj. 4. az MDP Titkárságának határozata az Állami Egyházügyi Hivatalról, ill. a püspökök és a szerzetesek elleni koncepciós perről

máj. 15–18. ülésezik az országgyűlés. Az első ülésnapon elhangzott NET-beszámoló után, kétnapos vitát követően 17-én módosítják az ötévesterv-törvényt (1951.: II. tv.), máj. 18-án a ház elfogadja a büntető perrendtartást (1951.: III. tv.) és az országgyűlés elnökévé választja Dögei Imrét. Szintén máj. 18-án a ház létrehozza az Állami Egyházügyi Hivatalt (1951.: I. tv.). (Ugyanezen a napon történik meg Grősz József kalocsai érsek letartóztatása)

máj. 21–júl. 18. jelentős mértékű kitelepítések Budapestről (13 ezer „osztályidegen” személy kényszer-költöztetése zömmel a Hortobágyra). A kitelepítési rendelet jún. 17-én jelent meg

jún. 22–28. Grősz Józsefet 15 évi börtönre, Vezér Ferencet halálra ítélik. Az ítéletek júl. 31-én jogerőre emelkednek, Vezért aug. 3-án kivégzik

jún. 23. ideiglenes házi őrizetbe kerül Shvoy Lajos székesfehérvári, Pétery József váci és Hamvas Endre csanádi püspök; kényszer hatására békepapokat neveznek ki püspöki helynöknek

júl. 3. az 1951. évi 20. tvr. kormány, ill. ÁEH hozzájárulást ír elő a püspökök kinevezéséhez. A katolikus püspöki kar vezetőjévé a „reálpolitikus”-ként még szabadlábon levő Czapik Gyula egri érseket választják

júl. 21. a katolikus püspökök is felesküsznek az alkotmányra

aug. 31. bevezetik az új tudományos minősítési rendszert

szept. 6. az MDP PB határozata a kulákok elleni politikáról

szept. 29. a Grősz-perbe szánt Friedrich István 1919-es ex-miniszterelnököt 15 év börtönre ítélik (nov. 25-én a börtönben meghalt)

szept. a II. békekölcsön jegyzése

okt. 12. Losonczy Gézát 15 évre ítélik

okt. 20. Tariska István és társai pere. Tariskát 12, Veres József volt belügyminiszter-helyettest 15, Újhelyi Szilárdot 8 évre ítélik

nov. 7. átadják a Sztálin Vasmű első három üzemét

dec. 2. megszüntetik az áprilisban bevezetett jegyrendszert

dec. 14–15, illetve 17–21. az országgyűlés azévi második ülésszaka Az Elnöki- és a Minisztertanács beszámolója mellett elsősorban a költségvetést tárgyalja a ház

dec. 18. Haraszti Sándort halálra, Kádárt életfogytiglanra, Kállai Gyulát és Donáth Ferencet 15–15 évre ítélik a Kádár-perben. 1952. dec. 26-án az ítéletek jogerőre emelkednek, de Harasztit nem végzik ki (1954. jan.-ban kegyelemből életfogytiglani börtönre enyhítik az ítéletét)

dec. 21. Sztálin 72. születésnapján felavatják a diktátor szobrát (alkotója Mikus Sándor)

1952.

febr. 17. a házingatlanokat állami tulajdonba veszik

márc. 9. Rákosi 60. születésnapja; a magyarországi személyi kultusz csúcspontja

ápr. 8. bevezetik a kötelező munkakönyvet

máj. 2. Kisházi Ödön letartóztatása; újabb szociáldemokrata-ellenes perek indulnak

máj. 18. közzéteszik az egyetemi és főiskolai felvételi vizsgát elrendelő minisztertanácsi határozatot

máj. 27–29. ülésezik az országgyűlés. Az első napon az Elnöki Tanács számol be működéséről. 28-án törvényt fogadnak el a központi állami ellenőrzésről, 29-én pedig a polgári perrendtartás, illetve a családjogi törvény születik meg (1951.: II–IV. tv.)

júl. 19.–aug. 3. minden idők legsikeresebb magyar olimpiai szereplése a Helsinkiben megrendezett XV. nyári olimpián (16 arany, 10 ezüst, 16 bronzérem, az éremtáblázaton Magyarország a 3. helyen végez)

aug. 14. egynapos ülést tart a parlament. Rónai Sándor helyett Dobi István az Elnöki Tanács elnöke; Dobit Rákosi váltja a kormány élén. Rónai parlamenti házelnök lesz. Rákosi ötperces „programbeszédet” mond

aug. 21–22. a rossz termés után a gazdák képtelenek teljesíteni a beszolgáltatást; az ún. „adóbehajtási napok”-kal elkezdődik a nagy padlásseprések éve. A gazdáknak nem marad sem vetőmagjuk, sem élelmük.

szept. 24. Romániában létrejön a Magyar Autonóm Tartomány. Egyéni perben 8 évi börtönre ítélik a szociáldemokrata Kisházi Ödönt (jogerőre emelik: 1953. jan. 10.)

okt. 1. jogerős ítélet a MÁVAG szociáldemokrata szervezkedése ügyében. Fejszés Gyula 13 éves börtönbüntetést kap, hét társát is elítélik

nov. 24. megszűnik a Népgazdasági Tanács

nov. 27. elsőfokú ítélet Laborcz István és társai szocdem. „szervezkedése” ügyében. Laborcz 13 évet kap, Zeiner Ferencet halálra ítélik (de ezt nem hajtják végre). Egy évvel később (1953. nov. 17.) az ítéletek jogerőssé váltak

dec. 15–20. hatnapos ülést tart az országgyűlés, melynek fő témája az 1953. évi költségvetés. Emellett elhangzik az Elnöki Tanács titkárának (Szabó Piroska) szokásos beszámolója. Megtartja kormányának működéséről szóló hosszabb beszámolóját Rákso Mátyás is. Az utolsó napon az állami statisztikáról is törvény születik

1953.

jan. 3. letartóztatják Péter Gábort és feleségét. Hamarosan követi őket Péter több munkatársa (Csapó Andor, Bálint István, Princz Gyula, Kovács József, Décsi Gyula, Károlyi Márton, Tímár István és Janikovszky Béla. Ezzel megindul az ÁVH elleni „cionista” per

jan. 16. egy másik cionista per előkészületeként letartóztatják Benedek Lászlót, a pesti Izraelita Hitközség kórházának főorvosát és Stöckler Lajos rabbit.

jan. 20. a Szovjetunió közli, hogy Magyarország teljesítette az 1947-ben kiszabott jóvátétel kifizetését

márc. 5. Sztálin halála (21:50-kor)

márc. 8. az országgyűlés gyászülést tart, melyen elfogadja az 1953.: I. tv.-t Sztálin emlékének törvénybe iktatásáról (a javaslat előterjesztője Nagy Imre)

márc. 17–18. az 1949-ben választott országgyűlés utolsó ülésszaka. 17-én az Elnöki Tanács beszámolója hangzik el. 18-án a ház négy törvényt fogad el, köztük a választójogról szóló 1953.: II. tv.-t. (Az országgyűlés négy év alatt 60 ülésnapot tartott; ebből 25-öt még 1949. második felében. A ciklus során 35 törvényt fogadtak el.)

márc. 28. megalakulása óta először hívják össze a MFNF Országos Tanácsát (erre a közelgő választások miatt volt szükség)

máj. 17. országgyűlési választások

jún. 13–14. magyar állami és pártvezetők Moszkvában; Rákosi és a négyes fogat többi tagja erős fejmosást kap a túlzott iparosítás, a személyi kultusz és a törvénytelenségek miatt. Nagy Imrét jelölik ki miniszterelnökké

jún. 17–18. szovjet tankok leverik a berlini munkásfelkelést

jún. 27–28. az MDP KV ülése határozatot hoz a múltban elkövetett hibákról. Rákosi Mátyást „lefokozzák” (a továbbiakban főtitkár helyett első titkárnak számít, de változatlanul ő a párt vezetője)

júl. 3. az új országgyűlés alakuló ülése (megerősíti posztján Rónai Sándor házelnököt). Ezen az ülésen az Elnöki Tanács csak írásban terjeszt be jelentést az előző ülésszak óta végzett munkájáról

júl. 4. Nagy Imre kormányalakítása és programjának ismertetése a parlamentben. (A rádió este felvételről közvetíti). Az „új szakasz” kezdete. A reformok nagyobb szerepet szánnak az országgyűlésnek, ennek ellenére az év hátralévő részében a házat nem hívják újra össze; most első alkalommal a következő évi költségvetést sem fogadják el az év kezdete előtt. Az országgyűlés megválasztja a legfőbb ügyészt is, Czakó Kálmán személyében

júl. 11. Rákosi beszéde a budapesti pártaktíván (szembefordul az új szakasszal, többek között kijelentve, hogy „a kulák kulák maradt, listával vagy lista nélkül”)

júl. 12. a kormány elengedi a beszolgáltatási hátralékokat és 10%-kal csökkenti a tsz-ek beadási terheit

júl. az ÁVH-t összevonják a Belügyminisztériummal

júl. 25–26. az Elnöki Tanács amnesztiát hirdet; a Minisztertanács megszünteti az internálást, a táborokat és a kitelepítéseket

aug. 2. a tsz-tagok háztáji földjének növeléséről határoz a kormány (1/2–3/4 hold helyett 1 hold lehet a háztáji)

aug. 9. törvényerejű rendelet engedélyezi a kisipari ipargyakorlást

szept. 14. módosítják az ötéves tervet, növelve a fogyasztási cikkek gyártását

szept. 25. lehetővé válik a tsz-ekből való kilépés és a tsz-ek feloszlatása

okt. 8. jogerős ítélet Némedi Varga Jakab szociáldemokrata kisiparos társai perében. (Az 1952-ben 12 évre ítélt I. r. vádlott időközben meghalt a fogságban)

okt. 19. az 1946-ban elítélt, majd később internált kommunista Demény Pál (a „párt foglya”) az internálótáborok felszámolása után újból bíróság elé kerül, és 10 évi börtönre ítélik. Társát, az 1947-ben már elítélt Weisshaus Aladárt újabb (ezúttal 8 évi) börtönre ítélik (ezt 1954. máj. 3-án a jogerős ítélet 6 évre enyhíti)

nov. 25. az „évszázad mérkőzése” Londonban: Anglia–Magyarország 3–6

dec. 21. a hazai kommunista, Gács László perének jogerős ítélete 15-ről 3 évre enyhíti Gács büntetését

dec. 24. Péter Gábort és csoportját első fokon elítélik (jogerőre emelkedik: 1954. jan. 15.) Péter és Csapó Andor életfogytiglani börtönt kap, társaik (Tímár István, Károlyi Márton, Décsi Gyula, Bálint István, Princz Gyula stb.) 2–15 évet

az év folyamán bevezetik a családi pótlékot a legalább 3 gyermekes családok számára

1954

jan. 9. bevezetik az egységes személyi igazolványt

jan. 20. Kéthly Annát perében hűtlenség és a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés miatt életfogytiglanra ítélik

jan. 21–23. ülésezik az országgyűlés. Az Elnöki Tanács beszámolóját az új titkár, Darabos Iván tartja meg. A történész Szekfű Gyulát is az államfői testület tagjává választják. 22-én az 1954. évi tervről, a lakossági bejelentésekről és a bírósági szervezetről fogadnak el törvényeket, az utolsó ülésnapon Nagy Imre számol be a kormány működéséről

márc. 10. megszüntetik a rögtönbíráskodást

márc. 19. jogerős ítélet a Stöckler Lajos és társai ügyben. A fővádlott 3 évi börtönt kap, dr. Benedeket elsőfokú felmentő ítéltete helyett két év börtönbüntetésre ítélik

máj. 17. az MDP dönt a koncepciós perekben elítélt kommunisták rehabilitálásáról

máj. 19. Rákosi támadja Nagy Imrét a PB-ben, de Moszkvától újabb fejmosásban részesül érte

máj. 24. Mátyás László az első börtönből szabaduló kommunista elítélt

máj. 24–30. az MDP III. kongresszusa

jún. 15–19. országgyűlés. A NET ezúttal csak írásbeli beszámolót adott működéséről. Módosul az ügyrend: a legfőbb ügyész tanácskozási joggal részt vehet a parlament ülésein. Csak az év közepén, jún. 19-én fogadja el a ház az azévi költségvetést, valamint aznap módosítja a büntető és a polgári perrendtartást is.

júl. 4. a labdarúgó világbajnokság döntőjében az Aranycsapat 0–2-es vezetés után 3–2-re kikap az NSZK-tól. Az eset miatt Budapesten kisebb zavargások törnek ki

júl. 22–23. Kádár János és más hazai kommunisták (Kállai Gyula, Haraszti Sándor, Donáth Ferenc, Ujhelyi Szilárd, Veres József és Tariska István) kiszabadulnak a börtönből. 30-án Losonczy Géza is szabadlábra kerül

aug. 25–szept. 13. szabadlábra helyezik a Rajk-ügy egyes mellékpereinek néhány vádlottját, pl. Aczél Györgyöt, Tardi Istvánt, Ádám Györgyöt, Szász Bélát és Pálóczi-Horváth Györgyöt. Tardi, miután megtudja hogy vallomása alapján végezték ki Deszkás Jánost, szept. 19-én öngyilkosságot követ el

szept. 20–22. ülésezik az országgyűlés (22-én törvényt fogad el a tanácstagok választásáról és a tanácsokról: 1954. évi IX. és X. tv.)

okt. 1–3. az MDP KV ismét a szektarianizmust nevezi a gazdasági hibák okának; Nagy Imre megerősödik

okt. 20. Nagy Imre cikke a Szabad Népben („A KV ülése után”). Ezt követően a kormányfő melletti fellépésekre kerül sor a lapoknál és az írószövetségben

okt. 23–24. a Nagy Imre kezdeményezésére létrejött Hazafias Népfront alakuló kongresszusa

nov. 1. kiszabadul az 1949 óta ítélet nélkül fogva tartott Noel Field

nov. 19. Kéthly Anna amnesztiával szabadul, de 1956 őszéig rendőri felügyelet alatt áll

nov. 29. Rákosi hazatér kéthónapos „szabadságáról” a Szovjetunióból. Dec. 1-én támadást indít Nagy Imre ellen, dec. 9-én a PB-t maga mellé állítja

dec. 21. ünnepi parlamenti ülés Debrecenben az INGy megalakulásának 10. évfordulóján

1955

jan. 8. Moszkva jobboldali elhajlással vádolja Nagy Imrét

jan. 22. a Rehabilitációs Bizottság megkezdi a Rajk-per felülvizsgálatát

febr. 8. meghal a börtönbe zárt Zsedényi Béla

márc. 2–4. az MDP KV ülésén Nagy Imrét jobboldali elhajlással vádolják és felelőssé teszik a párt politikájának akadályozásáért

márc. 25. megalakul a DISZ Petőfi Köre, az ellenzéki fiatalok későbbi gyűjtőhelye és vitaköre

márc. szabadlábra kerül Grősz József kalocsai érsek

ápr. 14. Nagy Imrét kizárják a PB-ből és minden pártfunkciójától megfosztják

ápr. 18.–22. ülésezik az országgyűlés. Az ülésszak első napján Nagy Imrét Hegedüs András váltja a Minisztertanács élén. Az új miniszterelnök beszédét nem követi vita. A parlament ápr. 19–21. közt megvitatja az azévi költségvetést. 22-én a kormány külpolitikájáról tartanak vitanapot

a parlamenti

máj. 14. megalakul a Varsói Szerződés (máj. 25-én a parlament sürgősséggel megtárgyalja és törvénnyel is megerősíti a szervezet alapszabályát)

máj. 15. aláírják az osztrák államszerződést

máj. 26. Hruscsov és társai „Canossát járnak” Belgrádban

jún. 7–8. a KV ülése „titokban” rehabilitálja Rajkot

szept. 6. Kádár János Pest megyei első titkár lesz

okt. 18. írók és művészek memoranduma a pártvezetéshez (követelik a kultúra terén alkalmazott adminisztratív módszerek megszüntetését)

nov. 15–17. ülésezik az országgyűlés. Rákosit az Elnöki Tanács tagjává választják; e testület munkájáról Darabos Iván, a kormányéról pedig Hegedüs András tart beszámolót (utóbbit „vita” is követi). 16–17-én az 1956. évi terv szerepel a napirenden.

nov. 21. Schiffer Pált szabadon engedik a börtönből

nov. 25. Rajkot és társait a bíróság is rehabilitálja

nov. 25–26. szabadlábra helyeznek több szociáldemokrata elítéltet, pl. Piller Gyulát, Vas-Witteg Miklóst, Kálmán Józsefet, Révész Andrást, Kőműves Józsefet és Takács Ferencet. Dec. 14-én Valentiny Ágoston is szabadul

dec. 3. Nagy Imrét kizárják a pártból

dec. 14. Magyarországot felveszik az ENSZ-be

1956.

febr. 8–11. az országgyűlés ülése. Első napján a NET és a kormány beszámolója hangzik el, illetve megválasztják a legfőbb ügyészt (Non György). 9-én törvénybe iktatják az ENSZ alapokmányát, majd megvitatják és 11-én elfogadják az azévi költségvetést

febr. 14–25. az SZKP XX. kongresszusa. 25-én Hruscsov „titkos” beszéde leleplezi Sztálin bűneit

márc. 3. az MDP PB ülésén leszavazzák Rákosi beszámolóját a XX. kongresszusról

márc. 12–13. az MDP KV ülésén Rákosi kijelenti, hogy a párt politikája „megfelel a XX. kongresszus irányvonalának”.

márc. 17. a Petőfi Kör első nyilvános rendezvénye

márc. 23. Litván György történelemtanár lemondásra szólítja fel Rákosit

márc. 27. Rákosi egri beszédében elismeri, hogy Rajk pere koncepciós volt

márc. 29. Szakasits Árpád, Marosán György, Vajda Imre, Horváth Zoltán és Ignotus Pál szabadlábra helyezése

ápr. 10–11. Rákosi szerint Berija nyomására kellett megrendezni a Rajk-pert, egyben éles támadást indít a „jobboldal” ellen

ápr. 17. megszűnik a Kominform

ápr. 26. az MDP PB ülése ismét visszaveri Rákosi restaurációs, XX. kongresszus-ellenes támadását

máj. 10. megkezdik a műszaki zár eltávolítását az osztrák határon

máj. 18. Rákosi a Sportcsarnokban elismeri, hogy a személyi kultusz és a törvénytelenségek miatt személyes felelősség terheli őt is

máj.–jún. élénk viták a Petőfi Körben

jún. 7. Nagy Imre 60. születésnapján a volt miniszterelnök számos híve gyűlik össze

jún. 7–14. Mihail Szuszlov Budapesten. 8-án megerősíti posztján Rákosit

jún. 15. kiszabadul a börtönből a Péter Gábor-ügy több elítéltje (Décsi Gyula, Princz Gyula és Kovács József)

jún. 27. a legnagyobb figyelmet keltő ún. sajtóvita a Petőfi Körben

jún. 28. tüntetések és zavargások indulnak el Poznan-ban

jún. 30. az MDP KV rendkívüli ülése elítéli a Petőfi Kört

júl. 1. Péter Gábor újabb vallomásában Rákosi felelősségét is feltárja a koncepciós ügyekben. Nagy Imre levélben kéri párttagsága helyreállítását.

júl. 12. az SZKP Elnöksége A. Mikojant küldi Budapestre a válság megoldása érdekében

júl. 18–21. az MDP KV ülése. Rákosi helyett Gerő Ernő a KV első titkára, Farkas Mihályt kizárják az MDP-ből. Kádárt a PB és a Titkárság tagjává választják. Gerő meghirdeti a „tiszta lap” politikáját

júl. 19. Gerő levele Titónak (elismeri, hogy a korábbi években az MDP hibájából romlott meg a jugoszláv–magyar viszony; találkozót javasol a viták rendezésére)

júl. 26. a szuezi csatorna államosításának bejelentése Kairóban. Rákosi a Szovjetunióba utazik, s többé nem is tér haza

júl. 30.–aug. 3. ötnapos ülést tart az országgyűlés. A „tiszta lap” politikájának számos reformját elindítják, jelentősen növelik az  országgyűlés jogkörét. Júl. 31-én a legfőbb ügyész beszámolójában elismeri, hogy a perekben elítéltek nem voltak árulók; aug. 1-jén törvényt fogadnak el a szabálysértési bizottságokról; aug. 2-án határozatokat fogadnak el az országgyűlés és a képviselők munkájáról, illetve az új ügyrendről (házszabályról); aug. 3-án – 1949 óta először – interpellációkra is sor kerül. A 21 interpelláció közül az egyikre adott választ sem az interpelláló, sem az országgyűlés nem fogadta el

aug. 9. az MDP PB dönt a személyi kultusz felszámolásáról

aug. 10. szabadon engedik Kisházi Ödönt

szept. 1. Gerő és Kádár felkeresi Nagy Imrét, de tárgyalásuk a pártba való visszavételről eredménytelen

okt. 6. Rajk László és társainak temetése rendszerellenes tüntetéssé is válik

okt. 7. Gerő hazatér egyhónapos Szovjetunióbeli nyaralásáról

okt. 12. Farkas Mihályt letartóztatják

okt. 13. Nagy Imrét (önkritika gyakorlása nélkül) visszaveszik a pártba

okt. 15. Gerő és Hegedüs vezetésével párt- és állami delegáció indul Jugoszláviába (23-án reggel térnek haza). Kiszabadul fogságából Demény Pál

okt. 16. Szegeden létrejön a MEFESZ

okt. 21. Gomułka lesz a LEMP első titkára, ezzel a lengyel válság megoldódik

okt. 22. az ország több egyetemén diákgyűlések vannak, amelyen követeléseket fogalmaznak meg a párt és a kormány felé (14 és 16 pont, közte politikai pontok is). Másnap délutánra a lengyelek melletti tüntetést hirdetnek meg

Az 1956-os forradalom

okt. 23. a forradalom kezdete. A diáktüntetéseket előbb betiltják, majd mégis engedélyezik. A tüntetések fő helyszínei: Petőfi tér, Bem tér, Parlament. A megmozdulás fegyveres felkeléssé alakul át, amikor a tömeg megostromolja a Rádiót (ahol nem hajlandók felolvasni követeléseiket). Egy másik csoport a Fevonulási téren ledönti és szétdarabolja a Sztálin szobrot. Nagy Imre beszédet mond a Parlament előtti tömeghez

okt. 24. az Elnöki Tanács Nagy Imrét nevezi ki miniszterelnökké. Az új kormányfő statáriumot vezet be. Budapesten szovjet csapatok jelennek meg, akikkel szemben a lakosság több helyen (Corvin-mozi, Baross tér, Tompa u.) fegyveresen összecsap. Megalakulnak az első munkástanácsok. Budapestre érkezik Mikojan és Szuszlov

okt. 25. a Kossuth téren fegyvertelen tüntetőkre lőnek sortüzet az ávósok. Gerőt Kádár váltja az MDP első titkári posztján. Kopácsi Sándor Budapesti rendőrkapitány és Maléter Pál ezredes a felkelők mellé áll. A Corvin-köziek Iván Kovács Lászlót, a a Tompa utcaiak Bárány Jánost választják parancsnokká.

okt. 26. a vezetésben viták vannak a békés és a fegyveres konszolidáció hívei közt. A Széna téren Szabó János lesz a parancsnok. A harcok vidéki városokra is átterjednek. Mosonmagyaróváron és Miskolcon is a tömegbe lőnek.

okt. 27. átalakul a kormány, melyben helyet kapnak volt kisgazda politikusok is (Tildy Zoltán és Kovács Béla). A felkelők mind jobban bírálják Nagy Imrét, aki meggyőzi Kádárt a fordulat szükségesséről; az este során már együtt győzik meg a szovjet vezetőket erről

okt. 28. az MDP PB döntése után Nagy Imre és kormánya a forradalmi erők mellett kötelezi el magát (nemzeti demokratikus mozgalomnak minősítik a felkelést, tűzszünetet hirdetnek és tárgyalásra hívják a felkelőket – ez azonban késő este eredménytelenül zárul). Az SZKP elfogadja a változásokat és a szovjet csapatok kivonását is elhatározza. A tűzszünet ellenére a harcok folytatódnak, új felkelőcsoportok is létrejönnek (Steiner Lajos – VII. ker., Fáncsik György – Kisfaludy u.). Az ÁVH feloszlatása. Elkezdődik a Nemzetőrség szervezése. Több leváltott vezető Moszkvába menekül

okt. 29. a szovjet csapatok megkezdik kivonulásukat Budapestről. Megkezdődik a szuezi háború. Tovább folynak a harcok és egyidejűleg a tárgyalások is. Formálisan is önálló csoporttá alakulnak a Tűzoltó u.-i felkelők (Angyal István). Dudás József elfoglalja a Szabad Nép székházát. Az USA közli a szovjetekkel, hogy nem tekintené szövetségesnek az önállósodó közép-európai országokat

okt. 30. szűkebb kabinet alakul a kormányon belül. Átalakul a sajtó, több új lap jelenik meg. A felkelők megostromolják a Köztársaság téri pártszékházat; több lincselés is történik. A miniszterelnök bejelenti az egypártrendszer megszüntetését. Az FKGP, az NPP és az SZDP szervezése is megindul. Mindszenty bíboros kiszabadul. Folytatódik a rabok kiszabadítása, gyakran a köztörvényeseké is

okt. 31. megalakul az MSZMP (az MDP utódpártjaként, az első titkár Kádár marad). Király Bélát nevezik ki a Nemzetőrség főparancsnokává, de őt választja elnökévé a Forradalmi Karhatalmi Bizottság is. A közös parancsnokságot csak Dudás J. nem fogadja el a felkelők közül. Újjáalakulnak a volt koalíciós pártok (az NPP ezúttal Petőfi Párt néven), valamint a (K)DNP, MFP is. Moszkva időközben utasítást ad ki a magyar forradalom katonai leverésére, megindul a „Forgószél” hadművelet előkészítése

nov. 1. Jelentős szovjet csapatmozgásokat észlelnek az ország keleti megyéiből. A kormány felismeri a szovjetek támadási szándékát és tiltakozik Andropov nagykövetnél. Nagy Imre bejelenti az ország semlegességét, a VSZ-ből való kilépést. Este 10-kor felvételről szól Kádár beszéde a Rádióban (bejelenti az MSZMP előző napi megalakulását, kiáll a felkelés mellett). Ekkor azonban Kádár már titokban Moszkvába utazott és tárgyalásokat kezd a Szovjetunióval

nov. 2. a harcok megszűnnek, az ország a konszolidáció útjára lép. Ennek ellenére tovább folyik a szovjet csapatok beáramlása.. Kádár Moszkvában ellenzi a szovjet intervenciót. Konyev marsall Szolnokra érkezik és megkezdi a nov. 4-i támadás előkészítését

nov. 3. az újabb kormányátalakítás után a kommunista miniszterek kisebbségbe kerülnek a Minisztertanácsban. Délben a Parlamentben magyar–szovjet csapatkivonási tárgyalásokat tartanak, melyet este Tökölön folytattak volna. Ekkor azonban Maléter honvédelmi minisztert és Kovács István vezérkari főnököt letartóztatják a szovjetek.

nov. 4. hajnali 4 órakor megindul a szovjet csapatok második offenzívája a forradalom ellen. Nagy Imre felhívása a nemzethez. Nagy Imre híveivel a jugoszláv nagykövetségre menekül, Mindszentyt az amerikai nagykövetség fogadja be. Bibó István felhívása a Parlamentből a passzív ellenállásra.

vissza a címoldalra